A magyarországi frekvenciagazdálkodás rövid távú tervezett változásairól tegnap tartott nyilvános meghallgatást az augusztus első felében létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A szervezet hírközlésért felelős elnökhelyettese, Mátrai Gábor az esemény bevezetőjében kiemelte, az Európai Unió, azon belül pedig Magyarország gazdálkodása, versenyképessége szempontjából kiemelten fontos kérdés a meglévő frekvenciák hatékony felhasználása, valamint a frekvenciákkal való felelős gazdálkodás.
A szakhatóság vezetője szerint a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos több kérdés meghaladja a hatóság hatáskörét, így a kiosztásról, valamint a frekvenciadíjak mértékéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dönt, az NMHH az előkészítési és végrehajtási fázisban jut szerephez. A minisztérium és a hatóság rövid távú tervei közt elsősorban a 450 MHz-es és a 900 MHz-es sáv szabad blokkjainak értékesítése szerepel - ezeket várhatóan még idén megpályáztatják.
Mobil szélessávot mindenkinek!
A két frekvenciasávot mobil szélessávú szolgáltatás nyújtására használhatják majd fel a nyertes pályázók, akik akár a piacra belépő, új szolgáltatók, akár régi (inkumbens) szolgáltatók is lehetnek. Mára gyakorlatilag közismert ténnyé vált, hogy a fenti két frekvencián a rádióhullámok terjedési karakterisztikájából adódóan kisebb költségek mellett lehet lefedni nagyobb területeket mobil adatátviteli szolgáltatásokkal, vagyis a bővítés elsősorban azoknak a vidéki területeknek a felzárkózását segítené, ahová a három hazai mobilszolgáltató jelenleg gazdaságossági okokból nem telepített 3G-s szolgáltatást.
Dr. Kolláth Gábor, az NMHH frekvenciagazdálkodási igazgatója a nyilvános meghallgatás során elmondta, a 450-470 MHz-es frekvenciatartományban jelenleg úgynevezett sávkiürítési folyamat zajlik, a polgári sávban ugyanis több nagyfelhasználó is jelen van (például BKV, EON, Paksi Atomerőmű), ezek esetében azonban nem biztos, hogy még idén megtörténik a sávok felszabadítása.
A 900 MHz-es spektrum adatátviteli- és beszédcélokra történő együttes felhasználása az Európai Unió által tavaly ratifikált, új GSM-keretirányelv hazai implementálása révén lehetséges, az első, 1987-ben született GSM irányelv ugyanis eredetileg kizárólag beszéd célú felhasználást engedélyezett ebben a sávban. A nyilvános meghallgatáson kiemelt szempontként elhangzott, hogy az új keretirányelv egyik lényeges alappillére, hogy a 3G-s mobil adatátviteli technológiák megjelenése a 2G-s technológiának otthont adó sávokon nem hozhat semmiféle versenytorzító hatást.
Illyés Márton, a hatóság módszertani- és kutatási igazgatója előadása során hangsúlyozta, az NMHH elképzelései szerint a szabad 450 MHz-es frekvenciaszeleteket egy blokkban, idén értékesítik, a 900 MHz-es tartományban pedig különböző szolgáltatók más-más frekvenciacsomagokat igényelhetnek, vagyis más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is aszimmetrikus sávkijelölést alkalmazhatnak majd. A 900 MHz-es frekvenciapályázatot a tervek szerint a 450 MHz-es tenderhez hasonlóan még idén kiírják.
Nem akarnak negyedik szolgáltatót
A meghallgatáson a Magyar Telekom képviselője hangsúlyozta, a cég szerint csak az eredményezhet igazán hatékony spektrumgazdálkodást, ha a szabad blokkokat az inkumbens szolgáltatók közt osztják szét a pályázatok eredményétől függően - azaz a vállalat álláspontja szerint a hangátvitel mellett az egyelőre korántsem telített adatátviteli szegmensben sincs hely további mobilszolgáltatóknak a magyar piacon. A távközlési multi utalt a 2008-ban kiírt 450 MHz-es tender sikertelenségére is, hozzátéve, hogy a körülmények azóta semmivel sem lettek jobbak. Hasonló véleménnyel élt Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vezérigazgató-helyettese, aki a meghallgatáson elmondta, cégénél fontosnak tartják, hogy egybefüggő sávok alakuljanak ki az új frekvenciák felszabadításával, valamint a kiosztás esetében továbbra is a szimmetrikus rendszert tartaná elfogadhatónak a cég.
A Vodafone Magyarország elsősorban a szintén minisztériumi hatáskörbe tartozó frekvenciadíj-rendszer mielőbbi felülvizsgálatát tartotta lényegesnek, kiemelve, hogy a cégnél ugyan fontosnak tartják a költségvetés szempontjait, ugyanakkor igazságtalannak tartják azt a rendszert, hogy míg a vezetékes szolgáltatók jelentős kedvezményekkel építhetik ki szélessávú hálózatukat, addig a mobilszolgáltatóknak ugyanezért súlyos milliárdokat kell fizetniük a költségvetésbe.
A meghallgatáson szó volt még a szintén mobil szélessávú adatátviteli célokra használható, további frekvenciasávok helyzetéről (790-862 MHz, 2,3 GHz, 2,6 GHz és 26 GHz), ezek a sávok azonban csak később, a harmonizációs folyamatok lezárása után vehetők használatba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése