Teljességgel lehetetlen akárcsak próbálkozni is a viszonylag objektív fogalmazással az „Antennagate” ügyében, ez a történet szinte csak fekete-fehér olvasatokat hoz elő, így egy száraznak szánt beszámoló is indulatokat vált ki az olvasókból, attól függően, melyik oldalon állnak.
És épp ez az egyik legérdekesebb, a történtek világosan mutatják az Apple kiemelkedő és igen sajátosan megteremtett szerepét az IT-iparban: előbb-utóbb szinte mindenki arra kényszerül egy vitában, hogy vagy a „hívő”, vagy a „gyűlölő” pozíciójába helyezkedjék bele. Tehát meg sem kísérlek egyensúlyozni, amikor nagyon röviden beszámolok – kissé későn, hiszen még pénteken zajlottak a fontos események – a várva várt Apple-sajtótájékoztatóról és következményeiről.
Nyilvánvalóan azokat a szempontokat érdemes kiemelni, amelyek szerint minimum felemásra sikeredett a jó előre beharangozott tájékoztató.
Az teljesen bizonyos, hogy Jobs sem követte a felhívást: „Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon”. A tájékoztató sem nyílt tagadás, sem őszinte beismerés nem volt. A PR-tankönyvek szabályait követve a vezető szinte tervezett ritmusban ismételgette, hogy cége mennyire szereti a vevőit, majd ezekre folyamatosan hozott (valóban létező) bizonyítékokat. Mindezt alátámasztandó bejelentette, hogy ingyentokot kapnak azok, akik ezt igénylik (illetve az Apple korábban megvásárolt saját tokjának árát visszakapják szeptemberig), akik elégedetlenek, bár adataik szerint ilyenek nagyon-nagyon kevesen vannak. Kiadtak továbbá egy szoftverfrissítést, mely többek között a „térerőpálcikák” megjelenítését is helyesebbé tette. Emellett a szokásos utakat javasolta, mivel a cég valóban készséggel visszafizeti 30 napon belül az elégedetlen vevőknek a készülék árát. A vezető állítása szerint az iPhone 4 egyébként is az eddigi legjobb termékük (ha az antenna hibáját leszámítjuk, ezt soha senki nem is tagadta, még a „nem ajánlott” címkét kiosztó Consumer Reports is ódákat zengett az okostelefon egyéb képességeiről).
A korrektség minimális jelei azért felfedezhetők a fentiekben, ám ezt erősen lerontja az a túlságosan etikusnak nem mondható sodor, mellyel az Apple és Jobs árulkodó alsósként elkezdett a többi gyártóra mutogatni, mondván, egy telefon sem tökéletes, majd – és ettől érthetően kiütést kaptak a versenytársak – más gyártók eszközeivel demonstrálták, hogy általános problémáról van szó. És ez megint nem technológiai, hanem marketingbaki: természetes, hogy az érintettek felháborodtak ezen, és szinte azonnal reagáltak. A Nokiavisszafogott stílusban azt emelte ki, hogy milyen döbbenetes mennyiségű munkát fordítottak ők arra, hogy az ilyen térerővesztés termékeiknél ne történhessék meg. A másik célkeresztbe vett cég, a Blackberryt gyártó Research in Motion (RIM) már nem volt ennyire udvarias, s keresetlen szavakkal utasították vissza azt, hogy a felelősséget felvállalni nem akaró Apple a saját gondjait rá akarja terhelni olyan cégekre, melyek évtizedek alatt bizonyították, hogy előbb a működőképesség, s csak utána a megjelenés. Rajtuk kívül a HTC is felháborodva válaszolt, a szóvivő szerint az Eris készülékre csak vevőik 0,016 százaléka panaszkodott hasonló okokból, ami nagyságrendekkel kisebb, mint az Apple által említett 0,55 százalék.
Nagyon úgy tűnik, hogy – szándékosan? – az Apple egy újabb frontot nyitott, mivel most már nem csak az elégedetlen fogyasztókkal, a pocsék kommunikációval kiakasztott szaklapokkal, hanem a versenytársakkal is nyílt konfrontációba keveredtek. A PR-gépezet mindenesetre működik: a konkurens termékek elemzését kínáló weboldal létrehozása mellett újabb marketinglépés is történt, ugyanis meghívták az újságírókat tesztelő termükbe.
Messze nincs még vége a történetnek. De van, aki humorosan fogja fel, mint például egy tajvani hírügynökség, akik a következő animációt készítették az Apple közelmúltbeli ügyeiről (nem szükséges érteni a képaláírásokat, de ha valaki igényli, a kommentek között megtalálja az angol fordításokat):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése