Bevezető
Amikor már a szakma a Motorola sírját ásta, akkor jelent meg a Milestone (Droid). Voltak már Android rendszerű gépek előtte is, de valóban mérföldkövet jelentett nem csak a cég, hanem kicsit az iparág számára is a készülék, egyrészt a hajánál fogva rántotta ki az amerikai gyártót a gödörből, másrészt az első igazán komoly, QWERTY gombsoros, 2.0-s rendszerrel érkező telefon volt.
Evidens, hogy a Motorola most erre a vonalra fókuszál, ám a Milestone után érkező gépek inkább olcsóbb alternatívákat nyújtottak, s valahogy egyik sem tudta megismételni az első androidos eszköz sikerét. Pedig a Backflipben volt ötlet bőven, mégis mostanáig kellett várni a következő komolyabb dobásra, ami az XT720.
Amikor az ember csak kapkodja a fejét HTC Desire és Samsung Galaxy S között, s azt gondolja, hogy rövidtávon nem lehet olyat alkotni, ami tud a fent említetteknél többet hozni, akkor egyszer csak jön a Motorola és megint odacsap, ha nem is annyira durván, mint a Milestone esetén, de a HDMI csatlakozó és a 8 megapixeles kamera két olyan funkció, amiben jelen pillanatban még egyedülálló az androidos modellek között a készülék.
Ez a két újítás szól azoknak, akik mindenképpen a specifikáció alapján vesznek telefont, az XT720 azonban nem ettől lesz jobb, vagy más, mint a többi hasonló, érintőkijelzős cucc. Hanem attól, amit a Motorola újra nagyon tud: különbözik a csomagolás és a stílus, és nem öncélúan, hanem úgy, hogy abból egy olyan tárgy kerekedik ki, amit egyszerűen élmény megfogni, megemelni, vagy csak simán nézni. Az XT720 első pillantásra üt, s persze a belső is megfelel az elvárásoknak. De érdemes sorban haladni, mert tele van apró finomságokkal az egész telefon.
Külső
Nem sok XT720 van pillanatnyilag az országban, a nálunk járt példány az első, amit a Motorola ki mer engedni a kezéből, azok után, hogy áldásukat adták a szoftverre. Ennek megfelelően doboz nélkül kaptuk a készüléket, így csak annyit tudok mondani az értékesítési csomagról, hogy nagy valószínűséggel lesz benne a szokásos cuccok mellett HDMI kábel is. Ám mivel az Android telefonoknak meg kell felelniük mindenféle szabványoknak, ezért nem okozott gondot, hogy microUSB töltőt és headsetet találjak a készülékhez.
Az XT720 olyan telefon, ami továbbra is csak egy nagy érintőkijelző és némi gombhalmaz, mégis gyökeresen különbözik az összes ilyen modelltől. Az ezüst burkolat a fedlapon nagyon elegáns, a sötétkék, puha anyaggal borított fém hátsó szintén egyedi. Az egész telefonon túlteng a fém, ez a tömegén is érződik, masszív, férfias darab, igazi szerszám az avatott felhasználó kezében. Egy szeletke hi-tech, baltával faragott házban.
A készülék formáját alapvetően meghatározza az a dudor, ami a jobb alsó sarokban képződik. Ez nem viccből került oda, a kijelző karimáján ide pakoltak a tervezők három visszajelzőt, kékes fénnyel világít fotózás, videózás és visszanézés közben valamelyik közülük. A dudor oldalsó felületére költözött a kamera gyorsgombja, illetve a galéria elérésére szolgáló billentyű. A kijelző alatt négy érintőgomb található, ezek az ismert androidos opciókat működtetik, híváskezelő billentyűk nincsenek az XT720-on.
A kijelző felett több lukacska is van a hangszórótól balra, távolságérzékelő, belső kamera és fényérzékelő bújik meg itt. A készülék arra is alkalmas, hogy elutasítsuk a hívásokat azzal, hogy a hasára fordítjuk. A telefon tetején a bekapcsoló billentyű és 3,5 mm-es jack csatlakozó található meg. Itt található egy pici ajtócska mögött a HDMI csatlakozó (velkám!), bal felől a microUSB bemenet, jobb felől a hangerőt szabályozó gombok kaptak helyet a telefon oldalainak felső részén.
A hátlap isteni, egészen kiváló a puha borítással bevont fém, de a formaterv is elsőrangú. A nyolc megapixeles kamera mellett xenon vaku ficereg (ilyen még nem volt androidos gépben), a hangok pedig egy akkora rácson jönnek ki hátul, ami a telefon teljes szélességén végigvonul. Az összeszerelési minőség kiemelkedően jó, pedig a mi tesztpéldányunk még előszériás.
Vas és szoftver
A Motorola hardvere egészen speciális. Nem Snapdragon, mint a mostanában divatos erőgépeknél jellemző, hanem egy Cortex-A8 alapú Texas Instruments OMAP3440 dolgozik benne, ami elvileg 800 Mhz-es, de az órajelet a gyártó 720 MHz-re skálázta le, vélhetően a fogyasztás kedvéért. Ugyanez az architektúra (de egy másik chip: OMAP3430) van a Sony Ericsson Satio-ban, a Samsung i8910-ben, a Palm Pré-ben és a Nokia N900-ban, csakhogy ott 600 MHz az órajel.
A procihoz tartozik egy PowerVR SXG530-as grafikai gyorsító, aminek a teljesítménye ugyan némiképp elmarad az iPhone-ban található GPU-hoz képest (az egy SXG535), illetve a Samsung Galaxy S-ben és Wave-ben található SXG540-től, de így is elég izmos. Az eszköztárhoz tartozik egy Image Signal Processor (ISP), ami a képfeldolgozásnál segíti a készülék működését, plusz van egy IVA 2+ névre keresztelt gyorsító, mely arról gondoskodik, hogy a készülék képes legyen 720p-s videók felvételére és lejátszására, valamint a következő formátumú anyagok kezelésére teszi képessé a gépet: MPEG4, WMV9, RealVideo, H.263 és H.264. Nem mellesleg mindehhez fél gigányi RAM és ugyanennyi ROM tartozik.
Ez ütős kombinációnak ígérkezik, és valóban az is. Az Android 2.1-es verziója megfelelő tempóval teszi a dolgát, a görgetés és az animációk folyamatosak. Egyedül a képek visszanézésénél kell várni addig, amíg a szoftver beindexeli a fotókat, utána ott is hasít a rendszer, jó használni a telefont, pedig a Motorola nem csinált speciális, egyedi felhasználói felületet, hanem az alap Android kinézetét használja. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne nyúltak volna bele több ponton is a szoftverbe. Teljesen más a galéria működése (külső fejlesztés), a kamera eszköztára, s van egy-két speciális menüpont is, ezekről lesz még szó bőven.
A kezdőképernyő a fentieknek megfelelően öt oldalas, a widgetek között nincs semmi extra, a szokásos eszköztárral gazdálkodhatunk. A háttérkép persze variálható, de a menü alatt már a szokásos feketeség található. Magyar nyelv pillanatnyilag még nincs a készülékben, viszont elvileg ez sem lesz akadály, pláne akkor, amikor majd 2.2-re lehet frissíteni az operációs rendszert, ami egyébként további gyorsulást is eredményezhet a készülék működésében.
A beszélgetési hangminőségre általában akkor térünk ki, ha egy telefon ebből a szempontból problémás. Most viszont pont fordított a helyzet: az XT720-ban is a Motorola CrystalTalk technológia dolgozik, ami a második mikrofonnal együtt aktív zajszűrést használ, s ennek eredményeképpen a velünk beszélgető emberek még szélsőséges körülmények között is jól hallanak bennünket.
Alapfunkciók
Az alapfunkciók tekintetében a szokásos androidos dolgokra számíthatunk. A névjegyzék kapacitása gyakorlatilag korlátlan, a görgetés és a keresés megfelelően gyors. A telefonkönyv egy gombnyomással szinkronizálható a Facebook és a Google névjegyzékünkkel mobilhálózaton keresztül, de a SIM-kártyáról is importálhatunk emberkéket. Ha a Facebookon van fotó is az illetőről, akkor az automatikusan beállításra kerül hívóképként.
Az üzenetkezelés hozza azt, amit elvárhatunk. Akárcsak a telefonkönyvnél, itt is van céges felület, amely az Exchange szerverekkel való együttműködést hivatott megoldani. Külön van Gmail kliens és a naptár is szinkronba kerül a Google felületével. A szövegbevitelhez használandó virtuális QWERTY gombsor álló helyzetben is elég jól használható, de fektetve az igazi. Annak ellenére, hogy a rendszer nyelve nem magyar, a szövegbevitel során elérjük az ékezetes karaktereket is, persze csak az adott betű nyomvatartását követően.
A naptár hozza a szokásos eszköztárat, nincs rá panasz. A számológéphez sem nyúltak hozzá a Motorola mérnökei, de mivel gyárilag is vannak benne trigonometrikus műveletek, ezért ez nem is csoda. Ha valaki táposabb felületet és funkcionalitást vár el ettől a szoftvertől, keressen az Android Marketen ingyenes alternatívákat, van választék (a hajamban nincs). A vekker több időpontot és ismétlődést is képes eltárolni, stopper és időzítő gyárilag nincs, szintén a Marketről lehet ezeket pótolni. Hasznos lehet a jegyzettömb, a task manager, utóbbival könnyen kilőhetjük a háttérben futó alkalmazásokat (és tájékoztat a szabad memória állapotáról is), a QuickOffice pedig gyárilag fent van a készüléken, azaz Office doksik kezelése tehát megoldott.
Nagy okosság a Moto car home, ami nem más, mint egy autos használatra kifejlesztett felület. Itt hat atomnagy ikonunk van a kocsiban leggyakrabban használt funkciókhoz (zene, névjegyzék, térkép, hangtárcsázás, Bluetooth és kezdőlap), hogy ne kelljen bogarászni a menüben feleslegesen. A hangtárcsázás igen jól azonosítja a neveket, de más parancsok is kiadhatók, megnyitható az üzenetküldés, a telefonkönyv és a zenelejátszó is. Navigációs szempontból ugyan a Google Navigation rajta van a gépen, de ez hazánkban még nem használható. Ezért még egy ikont találhatunk a főmenüben, a Motonav mögött a korábbi Milestone modellben iGO Amigo dolgozott, vélehetően most is így lesz.
Multimédia
Multimédiás szempontból talán az XT720 jelenleg a legdurvább Android rendszerű gép. Nem csak azért, mert nyolc megapixeles kamerát kapott – ez önmagában még nem akkora nagy kunszt – de nem szabad figyelmen kívül hagyni a xenon vaku jelenlétét, a 720p-s videórögzítés képességet, illetve a HDMI-kimenetet. A zenei résznél is figyeltek a mérnökök, hiszen nem hiányzik a hangszínszabályzó és az FM-rádió sem.
A kamera ugyebár 8 megapixeles felbontást hoz, ezt csak 16:9-es képarányban tudja, a fotók mérete így 3264 x 1840 pixel. Részletességtől függően egy-másfél megabájtos fájlok készülnek, ezeket elég gyorsan elkészíti és tárolja a telefon. Az autofókusz mellett vannak környezeti beállítások, fehéregyensúly babrálási lehetőség, állítható a felbontás, arcfelismerés, szoftveres képstabilizátor, panorama mód, önkioldó, ISO állítási lehetőség és sorozatfelvétel is.
A fent elterülő tesztképek megnézésekor kijelenthető, hogy az XT720 jól teljesít a fényképezés kapcsán, ha nem is kiemelkedő. A színekkel és az élességgel nincs túl sok gond, viszont igen nagy mértékben van jelen a képzaj, még akkor is, ha tökéletes fényviszonyok közepette próbálunk alkotni valami maradandót. A Galaxy S fotóival vetettük össze az XT720 képeit, s bár ott a felbontás kisebb, a fotók valahogy életszerűbbnek tűnnek, de a Motorola sem rossz ebből a szempontból. A xenon vakut talán nem kell bemutatni, valóban durvát villant a cucc, de ettől még a fotók nem lesznek feltétlenül tökéletesek, de tény, hogy egy szobában használva tökéletesen elég lehet az erőssége. Az elkészült fotókat rögtön küldhetjük tovább Bluetooth-on, üzenetben, vagy tolhatjuk fel a netre. A képeket lehet tagelni, illetve van egy Face filter nevű opció is, amely megkeresi az arcot a fotón és ott szépen körbevágja a képet, így az eredeti mű széléről leesnek a nem fontos részek.
Erős a gép a videózás tekintetében is. A 720p felbontású HD mozikat felvenni képes kamera vissza is játssza ezeket akadásmentesen, de DivX kompatibilitás nincs a gépben. Ez fájóan hiányzik most, mivel a hardver egészen vidáman vinne magas felbontású filmeket is. A kamerával természetesen lőttem némi mozgóképet is, itt található. A képek és a videók visszanézéséhez új galériát is fejlesztett a gyártónak a Cooliris, ahol a különböző albumok tartalmai időrendben jelennek meg, egy csúszkát húzgálhatunk a haladáshoz. Ha az indexálás megtörtént, akkor rendkívül gyorsan tudunk lapozgatni a képek között, amelyekbe két ujjal bele is lehet nagyítani. Ide tartozik némiképp, hogy egy alapszintű videoszerkesztő programmal is kedvesedik a Motorola.
Zenei oldalon az androidos eszköztár áll a rendelkezésünkre, amely ezúttal equalizert is felvonultat, ráadásul külön állítható a külső hangszóróhoz és a füleshez is hangzáskép. Kihangosítva is jól szól az XT720, a zenelejátszó szoftver megfelel a kor igényeinek, albumborítót megjelenít, ismétlődésre és véletlenszerű lejátszásra is képes, a számok ID3 tagekre történő bontásban mutatja meg. A repertoár része egy FM-rádió, amely füles nélkül is beapcsolható, de a készülék figyelmeztet, hogy a job minőség érdekáben használjunk headsetet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy füles nélkül, csak sistergés a jutalmunk. RDS nincs, de automatikus hangolás van.
Adatátvitel, akkumulátor
Adatkommunikációs szempontból konkrétan mindent tud a ketyere. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb mobilhálózati sebesség 10,2 Mbps lehet lefelé, felfelé pedig 5,76 Mbps-re képes az eszköz. Mivel androidos gépről van szó, ezért nem hiányzik a WLAN (802.11 b/g), a Bluetooth (2.1 A2DP) és az USB kapcsolat (2.0) sem. Ezt fejelte még meg a Motorola a DLNA támogatással, amely vezeték nélküli adatátvitelt jelenthet szórakoztató elektronikai berendezések felé, ha és amennyiben azok is ismerik a szabványt.
A böngésző elsősorban gyors, másodsorban könnyen használható. Fektetve az igazi, 854 pixel szélességben a legtöbb weboldal könnyen elfér, de a multitouch nagyítás, illetve a duplaklikkes paragrafushoz való méretezés itt is játszik. Kár, hogy a flash támogatás hiányzik.
Nagy pirospontot érdemel viszont a telefonban található Phone Portal. Ez arra jó, hogy ha a készülékünk egy olyan WLAN hálózatra jelentkezik fel, amelyhez számítógépünk is csatlakozik, akkor a program elindítása után kapunk egy IP-t, amit a gépen levő böngészőbe beírva egy dedikált, webes felületen keresztül tudjuk matatni a telefon tartalmát. Szerkeszthetőek a névjegyek, az üzenetek (írni is lehet), letölthetőek a képek, beállíthatóak csengőhangok. S ehhez nem kell más, csak egy WLAN hálózat. Baromi egyszerű és gyors módja ez az adatcserének, ha nem is tökéletes (például a fájlstruktúrához nem férünk hozzá).
A hátlap alatti akkumulátor 1390 mAh teljesítményű, lithium-polymer telep. A sok funkció miatt viszonylag gyorsan merül, nálam két napig bírta úgy, hogy folyamatosan fent voltam a Facebookon, fotózgattam vele, WLAN is be volt kapcsolva és a GMail kliensenbe is bezuhant 10-20 levél. Ez nem túl kiemelkedő, de nem is vérszegény eredmény, nagyjából ezt lehetett várni az XT720-tól.
Összegzés és videó
A Motorola XT720-szal kapcsolatos véleményünket egy majdnem 10 perces videóban is összefoglaltuk. Ebben bemutatjuk a menürendszert, a Phone Portal funkciót működés közben, illetve a készülék formai érdekességeit.
Összegzés. Az XT720 annak ellenére igen meggyőző telefon, hogy még korántsem a végső szoftverrel került hozzánk. Ennek egyetlen jele volt csupán: egyszer nem tudtam felvenni egy hívást. Ezt leszámítva a készülék a specifikációnak megfelelően tette a dolgát folyamatosan, aminek az lett az eredménye, hogy villámgyorsan hozzászoktam, s meg is kedveltem.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 9 pont |
Anyaghasználat | 10 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 9 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 9 pont |
Sebesség | 9 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 10 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 10 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 8 pont |
Audio | 9 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 6 pont |
Ár/érték aránya | ? pont |
Hogyan értékelünk? |
Nehéz dolog azonban úgy véleményt alkotni, hogy nem tudjuk még a készülék hazai végfelhasználói árát. Az azonban biztos, hogy a Galaxy S és a Desire a két legnagyobb ellenfél (az Almát direkt nem keverve ide), amelyek kicsit más irányból közelítik meg a csúcsmodell fogalmát. Az AMOLED kijelző és a teljesen átszabott menürendszer a Motorolát totálisan hidegen hagyja. Cserébe kapunk xenon vakut, magas felbontású kamerát, HDMI kimenetet, apró finomságokat, de leginkább: egyedi stílust. Ez nem egy nagyra hízlalt és lelapított szappan. Ez egy baromira átgondolt, kiemelkedően jó anyaghasználatú és összeszerelési minőséggel rendelkező, a többi hasonló csodától különbözni tudó és akaró, férfias és elegáns okostelefon, amely rendelkezik néhány olyan funkcióval, amelyek nem csak azért vannak benne, hogy lehessen velük vagizni a fórumon, hanem mert tényleg hasznosak. A Car Home, a Phone Portal, a hangvezérlés, az újragondolt galéria mind olyasmi, amit nap mint nap használ majd a vásárló. A specifikáció szerelmeseinek pedig ott a HDMI, a 8 megapixel, a xenon, valamint a DLNA. És ez így kerek, így működik jól, és mégis így tud egyedi lenni. A Motorola számára pedig sokadszorra tűnik nyerő kombinációnak az, hogy korrekt funkcionalitást csomagolnak egy másoktól eltérő készülékházba, s ez most is elég lehet a sikerhez, ha az árral nem szállnak túlzottan el. Az egészen biztos, hogy az Ajánlott plecsnit gond nélkül megküldöm rá, ha pedig a Desire és a Galaxy S alá sikerül lőni az árcédulával, netán még egy jó hazai navigációval is megspékelve, akkor a csúcsgépek között egy ideig best buy lehet. A magam részéről drukkolok.
Forrás: www.mobilarena.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése